Email marketing alapok
A sikeres email marketing alapja, hogy az adatbázis, ami felé hírlevelezünk, jó minőségű legyen. Mit tekinthetünk jó minőségnek? Két fő szempontról beszélhetünk: Alig van, vagy egyáltalán nincs a listán hibásan megadott email cím és a célcsoportunk érdeklődő tagjaiból áll az adatbázisunk. Ezt a bejegyzést annak a tisztázására szánom, hogy hogyan érhető el, hogy a legkevesebb hibás címmel rendelkező adatbázist építsük fel.
A feliratkozás folyamat során, amikor az érdeklődőnk megadja az email címét és egyéb adatait, akkor kétféle módszerrel kerülhet az email címe az adatbázisunkba. Főleg most az email cím az érdekes nekünk, mert ha az megvan, akkor a többi adatot később is bekérhetjük.
Szimpla opt-in-es feliratkozásnak nevezzük azt a módszert, amikor az érdeklődő megadja az email címét és azonnal felkerül a listánkra. Jellemzően ezzel a módszerrel gyengébb minőségű adatbázisok keletkeznek. Ennek az az egyik oka, hogy nem kerül szűrésre, hogy ki adott meg hibás email címet. Amennyiben az email cím létezését nem ellenőrizzük valamilyen módszerrel, akkor sok elgépelt cím lesz az adatbázisunkban. Ez azt fogja eredményezni, hogy sok olyan email cím után is fizetünk a hírlevél szoftverünk szolgáltatójának, akik semmilyen hasznot nem fognak nekünk termelni. A legtöbb felhő alapú hírlevél szoftver szolgáltatónál a feliratkozók száma után fizetünk.
A másik tényező, amit a szimpla opt-in eredményez, hogy a piaci átlagnál alacsonyabbak lesznek a listánk statisztikai számai. Gondolok itt a megnyitási és a kattintási arányokra. Ez következik a hibás címekből, illetve aki ezzel a módszerrel kerül a listára, az nem biztos, hogy igazán elkötelezett érdeklődő. Vagyis kisebb arányban fog reagálni a kommunikációnkra. Ez azért probléma, mert a gyengébb minőségű listákról, ahol kisebb az adatbázis válaszadási aránya, kisebb az esély bejutni az egyes email szolgáltatók postafiókjaiba. Egyszerűen osztályozzák a küldőket, és akinél gyenge minőséget tapasztalnak, azok leveleit nem engedik be a náluk regisztrált postafiókokba.
Dupla opt-in-es feliratkozásnak nevezzük azt a módszert, amikor az érdeklődő az email cím megadása után, nem kerül rögtön az adatbázisba, hanem kap egy megerősítő email-t, amiben ha rákattint a megerősítő linkre, csak akkor kerül az adatbázisba. Ez a módszer a minőségi lista építése szempontjából sokkal hatékonyabb. Aki elüti az email címét, az nem kerül az adatbázisba, hiszen nem kap megerősítő levelet. Azok sem kerülnek a listára, akik nem elég elkötelezettek felénk és a megerősítő emailt már nem nyitják meg, vagy megnyitják, de ott nem kattintanak a megerősítésre. Tőlük valószínű nem is várhatnánk nagy aktivitást, így nem feltétlenül van értelme a listánkon lenniük, hiszen az ő email címeik után is csak feleslegesen fizetnénk.
Csak, hogy számokkal is lássátok a különbséget, az egyik ügyfelemnél, akiknél email marketing workshopot tartottam a MailChimp hatékony használatára koncentrálva, van szimpla és dupla opt-in-es lista is. A kommunikáció szinte azonos. Azonos tárgyak, azonos pre-headerek, azonos tartalom, csak a feladó más. Ez az eredmény:
Szimpla opt-in megnyitási arány 8,3%, kattintási arány 2,7%.
Dupla opt-in megnyitási arány 14,4%, kattintási arány 4,8%.
A példában használt szimpla opt-in-es lista nagyjából kétszer annyi feliratkozóval rendelkezik, vagyis kétszer annyit fizetnek érte és fele olyan hatékony, mint a második, dupla opt-in-es lista. Nem mai listákról van szó és a terület, amivel foglalkoznak sem tekinthető egyszerű diónak.
A szimpla opt-in is használható módszer, de a hatékonysága gyengébb lehet.
Ahhoz, hogy a dupla opt-in-es feliratkozás kellően jól működjön, alaposan meg kell tervezni hogyan nézzenek ki a formok, mi legyen a visszaigazoló emailben stb.